Azok életében is vannak hibák, akik azt mondják, hogy hisznek. Könnyű szkeptikusnak vagy cinikusnak lenni azokkal szemben, akik azt mondják, hogy hisznek. Nem vagy még meggyőződve erről az egészről és ilyenkor kerülni kell a hiszékenységet vagy a vallásosságot. Mitől lehetne másképp? Vannak olyan bizonyítékok, amelyeket érdemes fontolóra venni?
Lehetséges az ésszerű hit? Nincs bizonyíték, mert az csak a logika vagy a matematika területén létezik. De van valami, ami lehetővé teszi a vizsgálódást, van egy olyan bizonyítékhalmaz, ami miatt érdemes lenne mérlegelni? Léteznek utak az ésszerű hithez?
Egyesek számára a világegyetem eredete olyan kérdéseket vet fel, amelyekre csak egy, a világegyetemen kívüli kezdeti okhoz való folyamodással lehet választ adni. Az ősrobbanás, amely a tudósok számításai szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt, felveti a kérdést, hogy mi volt előtte. Ha a világegyetem egy hatalmas robbanásból keletkezett, az idő és a tér egy bizonyos pontján, akkor mi volt ott a kezdetekben, és mi okozta a kezdetet? Hogyan robbanhatott fel a semmi? Vészjóslóan lebeg előttünk az a megválaszolhatatlan kérdés, hogy hogyan lehet a semmiből valami.
A világegyetem úgynevezett „finomhangolása” ugyanerre a kérdésre világít rá. A természetben előforduló fizikai állandók (mint például a gravitáció, az elektromágneses erő, az erős és a gyenge kölcsönhatások stb.) meglepő pontossága olyan mértékű, hogy ha a legkisebb mértékben is megváltoznának, akkor az általunk ismert világegyetem nem létezne. Úgy tűnik, hogy egy olyan világegyetemben élünk, amelynek csupán parányi esélye van a létezésre; mégis itt van.
A másik oldalon pedig hasonló kérdéseket vetnek fel az élőlényekben felfedezett komplexitások. A DNS-ben, amely az összes élőlény genetikai utasításait tartalmazza, megdöbbentő részleteket találunk. Az emberi agy felépítése nagyobb számítási teljesítményt rejt magában, mint a világ összes számítógépe és mobiltelefonja együttvéve. Azt mondani, hogy az ilyen zavarba ejtő részletek egyszerűen a véletlen művei, hasonló lenne ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy a McLaren Forma1-es autója magától jött létre és lépett a versenypályára. De a mérnöki csapat reakciója az lenne, hogy „csapat nélkül nincs autó".
Ezeknek a lehetetlenségeknek a skálája lényegében végtelen. Persze lehet azt mondani, hogy csak véletlenül történtek, de ezzel a legvalószínűtlenebb magyarázatba vetjük a bizalmunkat. Lehet, hogy nem tetszenek az alternatívák, de ha maradunk ezeknél a nézeteknél, azt kockáztatjuk, hogy hiszékenységgel és naivitással vádolnak majd bennünket, amit pont, hogy el akarunk kerülni. Lehet, hogy nem tetszik a teremtő gondolata, de van tudományos valószínűsége és intellektuális konzisztenciája.
Egy másik megközelítés a csodákon át vezet. A vak lát. A rokkant jár. A rák eltűnt. Ezek nem mesék távoli földekről, hanem dokumentált és orvosilag igazolt tapasztalatok olyan emberekről, akik imádkoztak és a fentiek lettek az imáik eredményei. Annyi csoda történik, hogy nehéz letagadni őket, vagy fantáziadús alternatív magyarázatokat keresni rájuk. Kérdéseket vetnek fel, és megnehezítik a világegyetem pusztán világi megközelítését, amit csak úgy lehetne fenntartani, ha elkerülnénk a tényeket, ahelyett, hogy követnénk őket.
Emellett figyelembe kell vennünk számtalan, mindenféle testalkatú, termetű, kultúrájú és iskolázottságú ember tapasztalatát is, akik vallják, hogy megtapasztalták és megismerték Istent. Ez pedig olyan változást idézett elő bennük, amely javulást hozott az életükben, és meggyőződést, hogy Isten valóságos.
Ha mindezt elutasítanánk, az azt mutatná, hogy ragaszkodunk a hitetlenségünkhöz a bizonyítékok ellenére is.
A fenti szempontok nem bizonyítékok, de olyan kérdéseket vetnek fel, amire sokan magyarázatot keresnek. A szkeptikusoknak érdemes utánanézniük a következő dolgoknak: létezett-e Jézus, mit tett és mit mondott. Mert van lehetőség a Teremtőnkkel való kapcsolatra.
A keresztény hit alapvetően egy bizonyítékokon alapuló hit. Nem olyasvalamiben hisz, amire nincs bizonyíték. Olyasmiben hisz, amire van bizonyíték. És a bizonyíték hiteles.
Az első keresztények beszámolói, valamint a keresztény hiten kívüli szerzők beszámolói lehetővé teszik számunkra, hogy biztosak lehessünk abban, hogy Jézus létezett. Biztosak lehetünk abban, hogy az életéről és a tanításairól szóló információk megbízhatóak. A Jézusról szóló ismereteink nem ingatagok vagy bizonytalanok, hanem sokkal teljesebbek és részletesebbek, mint az ókori világ más alakjairól szóló ismereteink.
A lényeg az, hogy megválaszoljunk egy kérdést: létezik-e Isten, és ha igen, megismertette-e magát velünk személyesen? A keresztények szerint a válasz egyértelmű igen. Megtette, és erre bizonyítékok is vannak. Isten megismertette magát Jézus személyében, akit úgy jellemeznek, mint a láthatatlan Isten látható képét.
A következő oldal is érdekelhet: a lényeg?
Kérdésed van? Kattints a www.BeThinking.org oldalra vagy írj nekünk: info@imadkozz.hu